„Majd pihenek, ha meghaltam!”
Stresszfüggőség - Ki gondolta volna, hogy ebben is kialakulhat függőség?
Azt egyértelműen tudom magamról, hogy kellenek a kihívások, különben unatkozom, s haszontalannak érzem magam. Aztán persze, ha túl sok a kihívás, akkor nyögök a sok súly alatt. Ez pont ugyanígy volt az elmúlt 2 héten is. És ekkor olvastam függőség témában többet, s rátaláltam a stresszfüggés témájára is. Eléggé megdöbbentett, nyomban elemezni kezdtem magam, vajon hol tartok ebben: kihívsokat keresek vagy már a stressz függőjévé váltam??
Magáról Selye Jánosról, akinek a nevéhez fűződik a stresszelmélet kidolgozása, kollégái úgy nyilatkoztak, hogy sosem megy szabadságra, számára az év minden napja ugyanolyan munkanap. Emiatt sokszor a kollégák sem mertek szabadságra menni. Szerencsémre itt azért nem tartok. Ugyanakkor élete rámutat nekem arra, hogy nem véletlenül foglalkozott ő ezzel a témával (Selye élete)
A stressz fogalma a 30-as években vált ismertté. Selye megfogalmazása szerint a stressz a szervezetünk reakciója minden olyan ingerre, mely kibillent minket egyensúlyi állapotunkból, ezáltal védekezésre vagy alkalmazkodásra kényszerít.
Vagyis a stressz része a mindennapoknak:
- cselekvésre sarkall
- segíti küzdelmeinket
- kreativitást, éberséget ad
- sarkall minket valami jobb irányába
- elősegíti a fejlődést
Túlzó formájában azonban:
- felmorzsolja energiánkat
- tönkreteszi a kapcsolatokat (Selye háromszor nősült)
- aláássa az önbizalmat
- romboló hatással van egészségünkre.
Vagyis ebből is látható, hogy a stressznek igenis sok pozitív hatása lehet, amennyiben a stresszt kiváltó inger mértéke éppen elég - se nem ingerszegény állapot áll fenn, se nem túlzott mértékű stressz. Kutatásokban kimutatták, hogy bizonyos emberek vérében az adrenalin és kortizol hormonok szintje jóval magasabb, mint egy átlagos személyé, s emiatt újabb és újabb stresszhatásnak akarják kitenni magukat, hogy pozitív élményekhez jussanak (hasonlóan például egy extrém sportolóhoz). Ezt nevezték el stresszfüggésnek.
Hét jelet gyűjtöttek össze a kutatók, hogy meg tudjuk állapítani, függői vagyunk-e a stressz pozitív hatásainak:
- A hajsza izgalmának élvezete:
Amikor túl sok dolgot próbálunk egyszerre véghezvinni, éppen határidőre végzünk a feladatokkal folyamatosan, állandóan borotvaélen táncolunk. - A pihenés megvonása
- A kockázat izgalma, drámai és feszült helyzete keresése:
Tudósok szerint ezt a típusú viselkedést sokszor az agy alacsony dopamin szintje okozza. Amikor például valaki folyamatosan vitában áll másokkal, az is jele lehet ennek, mert ezen személyek agya a vita során adrenalint és dopamint szabadít fel, és tulajdonképpen ez a két ingerületátvivő anyag okozza a függőség kialakulását. - Minden időt hatékonyan akarnak kihasználni és nagyon jó az időérzékük
Selye János például évente két hetet töltött Európában és két hetet Amerikában. Kizárólag ekkor vállalt előadásokat, máskor nem ért rá - így mondta. Azonban akadt olyan nap is, amikor három országban (!!!) tartott előadást, mindezt a 20. század közepén. - A nyomás megszállotjai - Ha nincs nyomás, kreálnak maguknak
- Többnyire a jövő miatt aggódnak, képtelenek a jelenben élni
- Türelmetlenek és azonnali eredményeket várnak el
Amikor ez a hetes lista elém került, megnyugodtam, s rájöttem, nem vagyok stresszfüggő. Ugyanis egy-egy húzósabb időszak után mi sem esik nekem jobban, mint lazítani: filmet nézni, olvasni, bicajozni, kirándulni és néha csak úgy dögleni. No és persze szeretek a jelenben élni, még ha aggódom is a jövő miatt.
A korábban említett negatív hatások miatt (pl. hosszútávon egészségkárosító a túlzott stressz megélése) azonban fontos foglalkozni ezzel a témával. Még ha első ránézésre a munkáltatók álmának is tűnik a stresszfüggő egyén. Amennyiben szeretnéd csökkenteni az életedben a stresszt, keress bizalommal.
Ha tetszett a tartalom, kövess itt a blogon vagy FB oldalamon.