Jodi Picoult könyveiben általában valamilyen valós eseményből indul ki, kutatásokat végez a témában, s ezeket írja meg regény formában. Az Apró csodák egy kisbaba elvesztéséről, s ennek kapcsán a rasszizmusról, az igazságszolgáltatás hiányosságairól szól.

Az egyik főszereplő Ruth. 20 éve szülész szakápoló. Egy olyan párhoz osztják be, akik a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, s kifejezetten kérik, hogy az afroamerikai Ruth helyett más lássa el a babájukat. A kórház helyet ad a kérelemnek, így a rasszizmus kapcsán is érdekes nézőpontokat ismerhetünk meg az apa, az anya és Ruth szemszögéből is. Különös érték számomra, hogy az írónő valóban találkozott minden oldal képviselőivel ahhoz, hogy élethűen vissza tudja adni a szempontokat. Vagyis Ruth nézőpontja mellett a fehér felsőbbrendűségbe vetett hitet és miértjét is olvashatjuk és megérthetjük, hogyan jutottak erre a nézőpontra a szereplők.

Vissza a történethez: a kórház tehát helyet ad a kérelemnek, másik szülésznő kerül a család mellé. Másnap azonban egyedül Ruth tartózkodik a szobában, mikor a csecsemő életveszélyes állapotba kerül. Megtiltották, hogy hozzáérjen a csecsemőhöz, közben pedig ő az egyetlen, aki bármit is tehet. A rasszizmus kérdése mellett ezt a nehéz döntéshozási helyzetet is annyira találóan ragadta meg Jodi Picoult. Az érzelmek kibontakozása miatt különösen értékesek nekem ezek a fejezetek.

A harmadik témakör pedig, ami megfogott engem, Ruth és a mellé kirendelt ügyvédnő kapcsolata. El meri-e hinni a történtek után, hogy van olyan fehérbőrű ember, aki őszintén, szívből segít egy afroamerikai embernek? Ezek a társadalmi kérdések szerintem nagyon fontosak és érdekesek. A rasszizmus kapcsán jó néhány párhuzamot le lehet vonni a saját társadalmunkra vonatkozóan, megér egy beszélgetést a könyv, az biztos.

Hihetetlen erős érzelmeket vált ki folyamatosan: rasszizmus, életveszélyes állapot, barátságok, gyűlölet, hinni valamiben. Bevallom, hosszabb időbe is telt elolvasni a könyvet, mert fel kellett dolgoznom mindent, ami a szereplőkkel történt.Számomra a könyv különös értéke, hogy minden oldalt megszólaltat, s mindenki szempontjából láthatjuk, miért háborodott fel, miért gondolja, hogy neki és csak neki van igaza.