Készültem egy konfliktusok kezelésével kapcsolatos egyéni képzésre, s ekkor elevenítettem fel egy korábbi érdekes tipizálást a konfliktusokkal kapcsolatban, amit már régen is hasznosnak tartottam. Thomas Schmidt a konfliktusoknak 3 nagy típusát és 5 további típusát különbözteti meg. Állítása szerint, amennyiben képesek vagyunk beazonosítani a konfliktus típusát, képesek vagyunk magát a konfliktust is jobban érteni, amely előbb juttat el minket a megoldáshoz vagy a feloldáshoz. Vagyis, ha nem is vagyunk birtokában különböző eszközöknek, nem vagyunk feketeöves asszertív kommunikátorok, gyakorlott problémamegoldók, a konfliktusok beazonosításával, ezáltal megértésével, már sokat léphetünk előre. Vágjunk is bele, milyen típusokat ír le Schmidt.

A 3 "alap" konfliktus típus

• A szociális konfliktust az emberek vagy csoportok gondolataiban, érzéseiben, akarataiban és cselekedeteiben megjelenő olyan összeférhetetlenség jellemzi, melyet legalább az egyik fél sérelemként él meg.
• A belső konfliktus esetében nem emberek közötti, hanem egy emberen belüli összeegyeztethetetlenségről van szó, ahol adott két különböző impulzus, melyek egymással összetűzésben állnak.
• A szerkezeti konfliktus a szervezeti felépítésből és folyamatokból adódik, éppen ezért szervezetfüggő konfliktusnak is szokták nevezni. Az esetek többségében jól lehet bánni az eltérő érdekekkel, de könnyen kiéleződhetnek a különböző látásmódok, ami látszólag szociális konfliktushoz vezethet.

Habár a típusok megkülönböztetése és felismerése nem jelenti a konfliktus megszűnését, segít annak megértésében, hogy a konfliktus kevésbé függ a cselekvő személytől, sokkal inkább a szerkezettel van összefüggésben. Ez a felismerés pedig segíthet abban, hogy a konfliktust kevésbé tekintsük személyes eredetűnek, így pedig könnyebben meg tudjuk oldani.

További konfliktus típusok

• Elosztási konfliktus: A konfliktusok alapját gyakran képezi a források igazságtalannak vélt szétosztása. A hátrányos megkülönböztetés vélt/valós érzete feszültséghez és dühhöz vezet. Ezt az elismerés és megbecsülés hiánya is kíséri.
• Cél- vagy érdekkonfliktus: Hátterében szintén gyakran szerkezeti okok rejlenek. Akkor beszélünk célkonfliktusról, amikor két, egymással szemben álló fél ellentétes célt követ. A vállalatoknál ez gyakran azokkal a különböző szerepekkel függ össze, melyek ellentétes érdekeket vonnak maguk után.
• A megítélési konfliktus: Ebben az esetben a felek a célban egyeznek, viszont az odavezető útról már különböznek a nézeteik.
• A kapcsolati konfliktus: Akkor beszélünk kapcsolati konfliktusról, amikor a feszültség oka az antipátia és a személyes ellenszenv. Az antipátia lehet korábbi konfliktustapasztalatok eredménye is.
• Szerepkonfliktus: A szerepkonfliktusnál különböző elvárásokkal találkozhatunk, melyeket egy-egy funkcióban indokoltnak fogadunk el. Például egy vezető két beosztottja közötti konfliktusban a békéltető szerepét kell, hogy betöltse, azaz fairnek és semlegesnek kell maradnia. Ugyanakkor vezető is, és a beosztott hibás viselkedése esetén állást kell foglalnia. A békítő és a vezetői szerepkörök olyan konfliktushoz vezetnek, melyet ő belső konfliktusként él meg, és melyet a vállalat szerkezete és szerepei is befolyásolnak.

Az egyes konfliktustípusok megoldása

• Elosztási konfliktus:
  • Források lehetőleg igazságos elosztása
  • A hátrányos helyzetűeknek lelki támogatást nyújtani
• Célkonfliktus: 
  Fontos, hogy a vitapartnerek céljai és igényei lehetőleg áttekinthetőek legyenek, hogy olyan megoldást találjanak, mely mindkét fél érdekeit figyelembe veszi.
• Megítélési konfliktus:
  Döntő fontosságú, hogy az érintettek mennyire részletesen és differenciáltan tudják azokat a megfigyeléseket és észleléseket átbeszélni, melyek az eltérő megítéléshez vezetnek. A minél részletesebb információk birtokában eljuthatunk a tárgyilagos döntésig.
• Kapcsolati konfliktus:
  Itt az önértékeléshez szükséges készség és képesség az, ami mértékadó abban, hogy sikerül-e a konfliktust legyőzni. Felül kell vizsgálni, hogy azért tartunk-e vajon valakit unszimpatikusnak például, mert ő olyan viselkedési módot mutat, melyet én magamban nem szívlelek és ezért nála elítélem. Vajon projekcióról van szó? A másik felé való újra nyitás lehet egy megoldás.
• Szerepkonfliktus:
  • Különböző követelések tudatosítása
  • Prioritások felállítása
  • Szereprugalmasság

Hasonló tartalmakért kövess itt a www.lelkedrajta.blog.hu oldalon és a FB-n. Ha pedig segíthetlek saját utad megtalálásában, keress meg bizalommal.