Nem olyan régen beszélgettem egy várandós ismerősömmel, aki széles mosollyal mesélte terveit, hogy miket fognak majd a babával csinálni, amikor megszületik. Apró kis sétákról, kirándulásról, hétköznapi dolgokról (bevásárlás, másokkal találkozás, főzés) volt szó - megannyi apró, mindennapi célról. A beszélgetésünk után az jutott eszembe, hogy el nem tudom képzelni, hogy ez a nő valaha is fog szenvedni a szülés utáni depressziótól.

Depresszió, rákkal való megküzdés és szorongás esetében is születtek olyan kutatások, amelyek a célok pozitív szerepéről szólnak. Ide sorolható a célok szempontjából a nyugdíjba vonulás is, mert az addigi munkahelyi feladatok (és célok) után újakat kell találni.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy

• az apró, akár mindennapi céloknak köszönhetően előrefelé is nézünk
• válaszokat adunk a "miért éljek?" kérdésre
• a célok megvalósítása közben kimozdulunk otthonról és újra elkezdünk kapcsolódni másokhoz

Szeretném hangsúlyozni, hogy bármelyik fenti problémával kapcsolatos kutatást is olvassuk, mindenhol több tényező szerepét hangsúlyozzák, ezek közül egy a célok megléte és szerepe.

A boldogságszakértő Sonja Lyubomirsky azt írja, hogy a jó célok alkalmasak arra, hogy általuk elégedettséget érjünk el. A következő 6 kritériumot fogalmazta meg, amitől egy cél jó lesz:

1. Belső: ez arról szól, hogy mennyire érezzük értelmesnek a célt; hogy mennyire gondoljuk azt, az adott cél hasznos, hozzájárul a fejlődésünkhöz, valamint másoknak is hasznos lehet.
2. Hiteles: az a cél hiteles, amelyet a sajátunknak érzünk, képesek vagyunk vele azonosulni, s valójában nem másoknak akarunk megfelelni vele, hanem saját magunk elvárásainak.
3. Megközelítésen alapuló: ez tulajdonképpen a megfogalmazás módját jelenti, hogy a negativitás, azaz valami elkerülése helyett (nem akarok idén is lemaradni a gyermekem előadásáról) a pozitív megfogalmazást, a cél felé történő közelítést választjuk (idén én is ott leszek a gyermekem előadásán).
4. Harmóniában áll a többi céllal
5. Rugalmas: erre amiatt van szükség, mert megváltozhatnak a körülmények, amelyek azt kívánják meg, hogy valamelyest a célt is ehhez igazítsuk.
6. Tevékenységre irányul: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy konkrétan fogalmazok, nem általánosságban, mert így tudunk folyamatosan új kihívásokat állítani magunk elé.

A céljaidat akkor fogod tudni elérni, ha azokat megfelelő formába öntöd, majd pedig egy megvalósítható akciótervet is készítesz hozzájuk. Azok a célok, amelyeket leírunk, sokkal inkább megvalósulnak, mint amelyekről csupán álmodozunk, gondolkozunk. Egyszerűen azért, mert nyoma van. (Gail Matthews)

Én általában év végén vagy év elején szoktam leülni és átgondolni a következő évre szóló nagyobb célokat: például milyen programokon szeretnék részt venni, kikkel szeretnék találkozni, hova szeretnék utazni. Ennél sokkal inkább mindennapos, hogy mit szeretnék főzni, mivel szeretném tölteni a következő hétvégét vagy hogyan és mennyit gyógytornázzak, hogy jobb legyen a lábam. Szükségünk van a rövid- és hosszútávú célokra egyaránt.

Egy szívemnek kedves személy nemrég ment nyugdíjba. És úgy láttam rajta, eleinte nagyon nem találja a helyét. Hirtelen történt a váltás, talán nem is ezt szerette volna, illetve biztosan nem így. Egyik napról a másikra nem ment neki, hogy új célokat találjon, hiszen imád dolgozni. Több támogató ember is volt körülötte, akik arra buzdították, gondolja át, hogy mik voltak, amiket eddig háttérbe szorított, mert nem volt ideje rá. Most ezeket veszi sorra: rendszeresen eljár úszni, színházba megy, többet van az unokáival, köt, kertészkedik és többmindenről mesélt, amit szeretne csinálni, ahogy melegebb van és szívesebben tartózkodik a szabadban. Élmény nézni, ahogy a célok megújulása által kinyílik, kipróbálja, hogy miben leli ismét örömét.

Neked mi az a mindennapi, hétköznapi dolog, ami a lehető legtöbbször kihoz a rossz állapotból és segít előrenézni?