A '90-es évek közepén kezdtek el foglalkozni azzal, hogy a traumatikus eseményeket követően nem törvényszerű a poszttraumás stressz zavar megjelenése. Az emberek felénél - kétharmadánál ugyanis a személyiség fejlődésével találkozott Tedeschi és Calhoun, amit poszttraumás növekedésnek (PTG - post traumatic growth) neveztek el. Ez a fajta fejlődés jelentősen átrendezheti a személy kapcsolatait, az élethez és a jövőhöz való hozzáállását, a prioritásait, a személyes erejéről alkotott képét, valamint a hiedelemrendszerét. 

Az új valóság felépítéséhez a nehéz életeseményeknek jobban ellenálló sémák kialakítása szükséges. A kritikus élethelyzettel folytatott küzdelem ilyenformán egy magasabb szintre való fejlődést eredményezhet, amely során fejlettebb megküzdési stratégiák, magasabb önbizalom, új önkifejezési technikák és a veszteségek kezelésének magasabb szintje érhető el. (Zsigmond, Rigó, Bányai, 2017)

Ez egy meglehetősen stabil, állandó tulajdonsága az embereknek, vagyis ha valaki egyszer képes volt megerősödve felállni egy traumatikus eseményt követően, az később is meg tudja ezt tenni. Lorna Collier oszt meg egy történetet Kay Wilsonról, akit terrortámadás ért. Kay miközben az életéért küzdött, egy dalt dúdolt magában, melyhez egy új zongoradarabot komponált. Néhány évvel később, mikor barátjával túravezetőként dolgozott, ismét terrortámadás érte. Végig kellett néznie barátja meggyilkolását, őt is mellkason szúrták, de ebből is képes volt testileg és lelkileg is felépülni. Olyannyira, hogy nagyközönség előtt is beszél minderről, hogy másoknak segítsen, új célokat talált. Ide kattintva egy angol TED előadást is megnézhettek erről.

Egy másik, szintén hihetetlenül érdekes magyar kutatás (Zsigmond Orsolya, Rigó Adrien, Bányai Éva) daganatos betegeknél vizsgálta (gyerekeknél és felnőtteknél is) a PTG jelenségét. A jelenséget befolyásoló egyéni és szociális faktorokat is megnézték. A traumatikus élményt követően, ha az egyén képes arra, hogy felülvizsgálja a korábbi sémáit, hogy megváltoztassa azokat, akkor képes arra, hogy újra és újra elővegye a traumatikus élményt és megküzdjön vele, valami újat és jobbat hozzon létre.

Hasonló jelenségről beszél Mérő László is, amikor arról ír, hogy a tőzsdei befektetők egy-egy nagyobb bukás után miként állnak fel. Ő úgy fogalmaz, hogy saját korábban félredobott ötleteiket, saját szemétdombjukat nézik át, s ebből építik újra magukat.

5+1 olyan területet azonosítottak a kutatások, amely alapján jól előrejelezhető, hogy mennyire vagyunk/leszünk képesek egy traumatikus esemény után a növekedésre:

1. Az élet fokozott megbecsülése, az élet apró örömeinek felismerésével.
2. Kapcsolatok: szorosabb, nagyobb intimitással jellemezhető kapcsolatok, mélyebb kommunikáció.
3. Új életlehetőségek felfedezése: a korábbi célok átértékelése, és csakis azok megtartása, amelyekbe érdemes energiáit fektetni.
4. Személyes erő megélése, hogy képes átélni a borzalmakat.
5. Spiritualitás és egzisztenciális kérdések felé fordulás: a növekedésnek nem előfeltétele a vallási rendszer érintése, de együtt járhat vele.
6. Kedvező változás az egészségmagatartásban, az egészség fokozottabb értékelése.

Mindezt azért tartom különösen fontosnak leírni, mert az utóbbi időben több olyan cikket is olvastam, amelyek egyének és cégek életében is a járvány alatti és járvány után megjelenő poszttraumás stresszel foglalkoztak. Ez azonban nem jelenik meg előírásszerűen, hiszen az emberek és a cégek igen nagy százaléka képes a megújulásra. Gondoljunk csak az online ügyintézés vagy oktatás megjelenésére. Nem minden egyből zökkenőmentes, ezt nem is állítja egyik kutatás sem, de a megújulás mindenképpen benne van a pakliban.

És ennek kapcsán én azon gondolkozom el, hogy milyen növekedési, előrelépési lehetőségként tekinthetek a mostani vírushelyzetre? Hogyan jöhetek ki ebből megerősödve, valami újat és jobbat létrehozva. A jelen helyzet nélkül valószínűleg csak évek múlva kezdtem volna bele ebbe a blogba is például. Te miben lépsz előre?

Források:

• Amerikai Pszichológiai Társaság
• Zsigmond,O.; Rigó,A.; Bányai, É. (2017.) A daganatos betegségek Janus arca: a poszttraumás növekedés jelensége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 18 (2017) 2, 149–170.
• Mérő, L. (2014). A csodák logikája. Tericum Kiadó.