Még pszichológusként is néha nehéz úgy igazán elmondani, mit jelent optimistának lenni. Legtöbbször azt a személyt gondoljuk optimistának, aki képes mindenben meglátni a jót, mindent pozitívan értékel, boldog, stb.  Soha semmi nem negatív, minden mindig tökéletes és biztosan okkal történt úgy, ahogy. Habos buborék az egész, legalább is első ránézésre. Pont ezt látja problémának a pozitív pszichológia is, mert az általa alkalmazott optimizmus fogalom valójában egy cselekvő karaktert takar, nem "csupán" értelmezést és elfogadást. Az egyes cselekvésekről már korábban Facebook-n és itt a blogon is írtam (pl. hála adása, napi jócselekedet vagy sikernapló vezetése), így érdemes megismerni a mindezek mögött lévő valódi optimizmus fogalmat is.

Seligman Flourish - Élj boldogan c. könyvében fogalmazza meg igen jól, mit is értünk valójában optimizmus alatt. Az optimista személy szerint az élet nehézségei

• ideiglenesek (szemben az állandóval - pesszimistáknál)
• megváltoztathatók (és nem általánosak - pesszimistáknál)
• lokális jellegűek (szemben az általánossal, az élet minden területére kiterjedővel - pesszimistáknál)

Egy optimista azt mondja: Nem tart sokáig, hamar vége lesz, tehetek valamit ellene és ez csak ebben az egy helyzetben fordul elő. Ők gyorsan helyrejönnek egy vereségből és nem viszik haza a munkahelyi problémákat. Addig egy pesszimista inkább így fogalmaz: Ez örökké így lesz, ez mindent aláás, mindent tönkretesz, s semmit se tehetek ellene. Nem egykönnyen épülnek fel a vereségből, s házassági/párkapcsolati problémáikat pl. gyakran beviszik a munkahelyre. Az optimista szemlélet azonban tanulható. A beállítódás megváltoztatása időigényes folyamat ugyan, de Seligman kutatásai pozitív eredményeket mutatnak, biztatják a módszereket kipróbálókat, változás érhető el.

Seligman különböző betegségek esetében vizsgálta az optimizmus és pesszimizmus, a hatástudat és tanult tehetetlenség hatásait, melyekből kiemelek néhány információt:

• Szív- és érrendszeri betegség esetében kimutatták, hogy az optimizmus erősen összefügg a betegség elleni védettséggel. Vagyis minél inkább optimista valaki, annál kevésbé valószínű szív- és érrendszeri betegség jelentkezése.
• Az optimistább, boldogabb emberek általában rövidebb idő alatt hevernek ki fertőzéseket vagy el sem kapják azokat (pl. nátha). Ez nem egyszerűen a "panaszkodás" hiányát jelenti, hanem tényleges fizikai jól-létről számolnak be a kutatások.
• Egészséges embereket vizsgálva, aki optimista, azoknál a halálozási arány 18 százalékkal alacsonyabb. Beteg emberek vizsgálatánál az optimizmista személyek 2 százalékkal nagyobb valószínűséggel éltek túl betegségeket; azaz a hatás kisebb, de biztos az összefüggés.
• Nézték a szív-érrendszeri betegségeket, HIV fertőzést, veseelégtelenséget - ezek kapcsán a halálozás és a jól-lét értékei közötti összefüggést vizsgálták. Azt találták, hogy az optimizmus véd ezekkel szemben.

Seligman írt arról is, hogyan hat az optimizmus, hogyan lehet, hogy a magasabb jól-lét értékű személyek kevésbé sérülékenyek:

1. Az optimisták aktívak és egészségesebb életmódot folytatnak. Hisznek abban, hogy cselekvésük számít, hatnak környezetük tényezőire. Próbálkoznak, nem süppednek bele a tehetelenségbe. Betartják az orvosi tanácsokat: általában egészségesebben étkeznek, kevésbé dohányoznak, többet sportolnak, jobban alszanak.
2. Társas támogatás. Az optimista emberek általában mélyebb baráti kapcsolatokról, több szeretetteljes kapcsolatról számolnak be, s minél több a baráti kapcsolat és szeretet az ember életében, annál kevesebb a betegség. Ahogy korosodunk, a társas kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy ne legyünk cselekvőképtelenek.
3. Biológiai mechanizmusok. Az optimista személyek immunrendszere általában élénkebben reagál az egészséget fenyegető veszélyekre, pl. több a fertőzések ellen harcoló fehérvérsejt. Az oksági viszony ebben az esetben vitatott, az összefüggések azonban egyértelműek.

Mindezekből jól érthető, mit tekintünk aktív, cselekvő hozzáállásnak, az optimizmus valójában mit is jelent. A következő kérdés pedig, hogy mire való a jól-lét és az optimizmus?

Forrás: Martin Seligman. (2011). Flourish - Élj boldogan! Akadémiai Kiadó.