Stresszkezelés témakörben olvastam különböző cikkeket, mondván, ez igen aktuális téma a napokban, s egy érdekességen ragadt meg a szemem: a vallás és az egészség kapcsolatáról írtak. Jómagam nem vagyok vallásos, így inkább külső szemlélőként vagyok jelen, saját tapasztalatom a vallás jótékony és kevésbé jótékony hatásairól nincs. A kutatás, amit olvastam, viszont elég érdekes, így megosztom itt. Amennyiben pedig bármi vitaindítót talál benne az olvasó, beszéljünk róla a kommentekben.

Azért is fogott meg a cikk, mert több vallásos barátom van, s érdekel a véleményük a témában, hogy mi az, amiben hasonlóan gondolkodunk és mi az, amiben eltérő magyarázatokat adunk. Ez a kutatás pedig azért tetszett meg, mert pont valami hasonlót néz, s nem igazságot akar osztani, hogy vallásosnak lenni jó-e, hasznos-e. Nyilván, aki vallásos, annak jó és hasznos. Aki pedig nem az, annak valószínűleg nem. Ezen kár is vitatkozni.

Viszont érdekes eredmény, hogy egyre több vizsgálatból derül ki, hogy a vallásos emberek egészében véve boldogabbak és egészségesebbek, mint a nem vallásosak. A gyakorló hívők halálozási aránya számos betegségcsoportban kisebb, s általában is jobb fizikai állapotban vannak, mint a nem hívők.

A magyarázat pedig tulajdonképpen egyértelmű is lehet:

• A vallás sokszor az életmód szabályozásán keresztül hat az egészségre: a vallások legtöbbje tiltja híveinek az önpusztító tevékenységeket, mint például a mértéktelen ívás, drogok és gyógyszerek (túlzó) használata.
• Továbbá, a vallásos közösségek hatékony társas támaszt nyújtanak a tagoknak a közösségen keresztül.

A társas támasz szerepéről már korábban is olvastam más könyvekben, kutatásokban (például Aronson: A társas lény), s egyértelműnek mutatkoznak az eredmények. Nem kell messze mennem tapasztalatért, hiszen a hétvégi bejelentések kapcsán sokat beszélgettünk itthon a férjemmel, s hihetetlen, hogy az ő meglátásai és szemlélete mekkora támogatást nyújt nekem is.

Vagyis a kutatások nem azzal foglalkoznak, hogy kiben, kikben hisznek a vallásos emberek, s nem arra fókuszálnak, hogy a valakibe vetett hit vagy az önmagunkba vetett hit segíti-e igazán az embereket, hanem az egészségesebb életmód és a társas támogatás szerepét hangsúlyozzák. 

Viszont elgondolkoztam, hogy oké, ez nekem nagyon tetszik, ebben én is részt szeretnék venni, de nem vagyok hívő, így nem is tartom korrekt dolognak, hogy emiatt csatlakozzam hívő csoporthoz. Más csoportoknak viszont lehetek a tagja. Nem kizárólag baráti csoportokról beszélek, sokkal inkább azonos érdeklődési körű csoportosulásokról: például azonos problémákkal küzdő szülők, szenvedélybetegséggel küzdők csoportjai vagy szemétszedők. A társas kapcsolatok érzelmi megtartó szerepét szeretném mindezzel hangsúlyozni: megerősíti az egyént a szeretettség, az odafigyelés és a meghallgatottság érzésében.

Hasonló tartalmakért kövess itt a www.lelkedrajta.blog.hu oldalon és a FB-n. Amennyiben pedig segíthetlek, keress meg bizalommal.