A könyv olvasása közben visszarepültem abba az időbe, amikor este leültem megnézni egy Jóbarátok epizódot. Valahogy nekem ezt az élményt hozta elő ez a könyv. Vagyis azt, hogy habár semmi extra nem történik, "csak az élet maga", az éppen elég érdekes. Adott egy család, akinek az életéből néhány hónapnyi időszakot kivág Emma Straub és erről mesél. Lelki törtnénésekben gazdag időszakot választott, szerencsére.

Három generációban olvashattam arról, kivel mi történik: a nagymamával, az ő három gyerekével, valamint a legfiatalabb férfi testvér lányával. Imádtam a szereplőket , egytől egyig.

• Astridot, a nagymamát, azért, mert közel 70 évesen végre őszinte tudott lenni saját magával és ezáltal másokkal is. És rá akar ...

Vasárnap nagyon elégedetten ültem a napsütésben és olvastam egy könyvet, amiről  a következő blogban fogok is írni ajánlót. Sütött a nap, csicseregtek a madarak, jófajta vidéki csend volt. Anyukám kertészkedett, a fiúk szereltek valamit, gyerkőc aludt, csak az enyém volt a terep. Énidő volt ez nekem a javából. És ezalatt a délután alatt többet pihentem szerintem, mint éjszaka.

Egyéni és párkapcsolati munkában is nagyon gyakran előfordul, hogy a szülők nem adnak időt saját maguknak. Nem mindig a másik fél nem ad erre lehetőséget, szeretjük mi is kizsigerelni saját magunkat. Az egyik helyi anyacsoportban is éppen megosztottak egy hasonló cikket, s a kommentelők között volt olyan, aki ennek kapcsán felbátorodott, hogy ideje időt ...

Mindig is érdekelt, hogy mi motiválja és sarkallja az embereket bizonyos tettekre, illetve mi hajt minket bizonyos foglalkozások felé. Különösen érdekelt, hogy vannak ezzel a prostituáltak, miért űzik ezt a szakmát. Tényleg kényszer mindegyiküknek? A túlélésre és a pénzgyűjtésre megy az egész? Korábban olvastam egy igaz alapokon nyugvó, részben kitalációs történetet egy magyar luxus prostituáltról, s akkor is fogalkoztatott ez a kérdés.

Munk Veronika neve nekem egy ideje  jelent egy bizonyos szakmai színvonalat. Így mikor megláttam, hogy egy engem régóta érdeklő témában írt egy könyvet, akkor felkerült ez az olvasólistámra.

A Kéjutcát riportok, interjúk és személyes megfigyelés alapján írta. Utazott együtt a ...

Néhány évvel korábban karácsony előtt olvastam ezt a könyvet, s azóta is nagyon kedves a szívemnek. A borítón azt olvashatjuk, hogy a szerelemről és az újrakezdésről szól, én azonban egy másik szempontot is szeretnék itt hansúlyozni, ami engem különösen megfogott.

A kavargó emberi érzelmek, ennek a hétköznapi, ám ettől cseppet sem egyszerű és könnyű megélése felkavart. Perdu, a főhős, képes arra, hogy mindenki lelki bajára megtalálja azt a könyvet, amely segíteni fogja őt saját megoldása megtalálásában, mintegy varázsütésre. Ezt a gondolatot azért szerettem meg, mert mindannyian, akik pszichológushoz, coachhoz megyünk, szeretnénk, hogy varázsütésre megoldódjon a problémánk és tanácsot, iránymutatást kapjunk. Még ha a ...

Az utóbbi időszakban több helyen is olvastam a döntési fáradtságról és erről nem tudott nem eszembe jutni, hogy elemezzem saját szokásaimat, pontosabban azt, mikor és milyen állapotban próbálok meg dönteni, s ez milyen sikerrel is megy tulajdonképpen. De kezdem az elején, hogy mi is tulajdonképpen a döntési fáradtság, mert szerintem nem leszek egyedül azzal, hogy a fejemre csapok, hogy ezt az idiótát... Mármint ez én volnék.. 

A nap során rengeteg helyzetben kell döntést hoznunk , elég nagyon apró dolgokra is gondolnunk: Mit vegyek fel reggel? Milyen reggelit adjak a gyerkőcnek? Kikkel kell egyeztetnem ma? stb. A nap előrehaladtával mentálisan egyre jobban elfáradunk ezekben a döntésekben. Mivel azonban nem észlelünk olyan "tüneteket", ...

Szokásomtól eltérően most nem egy könyvet, hanem egy magazint ajánlok a figyelmetekbe: a HVG által kiadott Pszichológia magazint. Már többedik alkalommal forgatom a kiadványt, s mindig nagyon érdekes témák jelennek meg, meglehetősen nívós cikkekkel, komoly szakemberektől.

A mostani kiadvány a szabadság témáját járja körül önismeret, párkapcsolat, család és karrier téren. Engem különösen megragadott egy olyan cikk, amely a pénzügyi tudatosságunk fejlődéséről szól, s azt próbálja meg boncolgatni, miért érték vagy sem a pénz a szemünkben, miért tekintünk valakire például irigyen, amennyiben nálunk több a keresete, stb.

A másik cikk, pontosabban interjú, ami felkeltette az érdeklődésemet, az Kajdi Csabával készült. ...

Nem olyan régen beszélgettünk a családban arról, hogy ért minket egy igazságtalanság, aminek kapcsán egyet nem értés alakult ki egy intézménnyel. Férjemmel mi arra jutottunk, hogy kiállunk magunkért, azért, amit igaznak hiszünk. A családban pedig kaptunk olyan véleményt is, hogy próbáljuk meg elfogadni a helyzetet, mert nem tehetünk mást. Ennek kapcsán jutott eszembe egy érdekes téma: a tanult tehetetlenség és ennek a mintának a továbbörökítése .

A tanult tehetetlenség egyfajta alkalmazkodás, megtanuljuk, mire hathatunk és mire nem, azonban ez a tudás sokszor megalapozatlan. Nem tekintjük örökölt tulajdonságnak, ugyanakkor generációkon átívelő hatása minden bizonnyal van, hiszen aki ebben nő fel, gyermekeit is nagyobb ...

Ez volt az első könyv, amit Orwelltől a kezembe vettem és már nagyon vártam, nagyon tetszett az ajánlás, amit kaptam. Amikor kevés időm van olvasni, meglehetősen vonzó, hogy százpár oldalon áll előttem egy kész, kerek történet. És még az én csiga tempómmal is gyorsan haladtam, mert igazán érdekes olvasmány.

Egyfajta kritika számomra ez a könyv. "Háziállatokról" szól, akik egyenlők a farmon és fellázadnak a tulajdonos / gazda ellen. Vannak szószólók és vannak, akik mennek utánuk. Ismerős a mindennapi életből? Nekem nagyon is, talán ezért is szólított meg. Majd azt követhetjük végig, ahogy a fellázadó sertések (disznók) átveszik a hatalmat, az addig közös érdeket szolgáló szabályokat (önkényesen) megváltoztatják, és ...

Tudom, tudom, ismét egy Backman-könyvet ajánlok, de ne kövezzetek meg, a pasi szerintem egy zseni. Imádom, ahogy oldalról oldalra bontakoznak ki a karakterei. Mint a hagyma héja, úgy jutunk egyre beljebb és beljebb az egyes szereplők megismerésében. Párhuzamosan látjuk az egyes szereplők mozgatórugóit, kibontakozik múltjuk, s összekapcsolódnak az egyes szálak, hogy a végén valamilyen komplex dolog kerekedjen ki mindebből.

A kedvenc szereplőm? Először arra gondoltam, hogy Zara, aki megközelíthetetlen és zárt, majd lassan, de komolyan borzasztó lassan, elkezd megrepedezni a fal, amelyet maga köré épített. Aztán gondoltam a pszichológusra, mert saját maga miatt választotta a szakmáját, először magának akart segíteni (Harmadévesen nagyon ...

A mai napom egy kicsit borúsabb, és ennek kapcsán elgondolkodtam azon, mikor kérdezték meg tőlem utoljára őszinte érdeklődéssel, hogy hogy vagyok. Úgy, hogy volt időm kifejteni, no meg előtte végiggondolni, hogy is vagyok. Szeretem ezzel kezdeni a kliensekkel a munkát, mert valóban érdekel, hogy vannak aznap, hogyan érkeztek, s mi munkál bennük. Az a tapasztalatom, hogy igazán minőségi beszélgetések alakulnak ki, ha tényleg meghalljuk, hogy is van a másik. Az egyik kliensem fogalmazott úgy, hogy borzalmas, hogy tulajdonképpen szolgáltatást vesz azért igénybe, hogy elmondja és kibogozza, hogyan van. Nagyon is értem, miről beszél.

Mikor egy húsvéti ünnep úgy rohan át rajtam, mint egy úthenger, persze felmerül bennem a kérdés, hogy kinek is ...