Készültem egy konfliktusok kezelésével kapcsolatos egyéni képzésre, s ekkor elevenítettem fel egy korábbi érdekes tipizálást a konfliktusokkal kapcsolatban, amit már régen is hasznosnak tartottam. Thomas Schmidt a konfliktusoknak 3 nagy típusát és 5 további típusát különbözteti meg. Állítása szerint, amennyiben képesek vagyunk beazonosítani a konfliktus típusát, képesek vagyunk magát a konfliktust is jobban érteni, amely előbb juttat el minket a megoldáshoz vagy a feloldáshoz. Vagyis, ha nem is vagyunk birtokában különböző eszközöknek, nem vagyunk feketeöves asszertív kommunikátorok, gyakorlott problémamegoldók, a konfliktusok beazonosításával, ezáltal megértésével, már sokat léphetünk előre. Vágjunk is bele, milyen típusokat ...

Néhány évvel ezelőtt vettem a kezembe Péterfy-Novák Éva Egyasszony című könyvét. Egyfajta kihívásként tekintettem rá. Ugyanis akkortájt tartottam / tartottunk a kellős közepén annak, hogy feldolgozzuk a gyerekvállalás körüli kihívásokat, amik minket értek. A könyvek nekem mindig is rengeteget jelentettek, így mikor azt éreztem, sokat léptem előre, amolyan kihívás volt számomra, hogy ez a könyv miként hat rám, hogyan tudok még előrébb lépni abban, ami velünk történt. Néhány év távlatából is azt modnom, szuper választás volt.

Azt gondolom, több nagyon fontos témát is boncolgat a könyv:

• Mit teszünk, amikor kacifántos gyerkőc érkezik a családba?
• Hogyan tudjuk feldolgozni a szülés élményét, amikor az élménynek ...

Szeptember elején írtam a helikopter szülőségről : amikor a szülők túlságosan fókuszálnak a gyerekre; a természetes érdeklődés helyébe lép egy túlzott szülői magatartás - a szülő túlzottan irányítani, óvni, ellenőrizni akar vagy épp túlságosan tökéletesre szeretné formálni a gyermekét. Ebben a korábbi írásban igyekeztem kifejteni az okokat és hogy miként lehet szülőként tenni ez ellen. A téma kapcsán azonban van még néhány érdekesség, amiről érdemes szólni, az egyik a veszélyhez való viszonyunk. Egyáltalán az, hogy mit tekintünk veszélyesnek a gyerkőcökre nézve.

Veszélykeresés?

Szülőként óvni és védeni próbáljuk a gyerekeket gyakorlatilag minden veszélytől, legalább is a korai években mindenképpen. ...

Valahogyan mindig is vonzódtam a franciákhoz: az ott játszódó történetekhez, a Párizsról szóló anekdotákhoz, a francia szereplőkhöz, a francia ételekhez és a francia írókhoz is. Így nem véletlen, hogy Antoine Laurain egyik könyvére esett a választásom: Az elnök kalapjára (A piros noteszt is érdemes tőle elolvasni).

A történet főszereplője vacsora közben meglátja a köztársasági elnököt, aki ottfelejti a kalapját az asztalnál. Megtartja a kalapot, s ez a talizmánként szolgáló tárgy megváltoztatja az életét. Majd főhősünk is elhagyja a kalapot, az "új gazdára lel", ahol szintén hasonló változásokat látunk. A könyv hátoldalán ez áll: " A híres fekete kalapról szóló modern mese sziporkázóan szellemes és ironikus; ...

Részt vettem egy szülőknek tartott programon néhány napja: a helikopter szülőség ről volt szó, ami év elején különösen meghatározó, ha éppen új intézménybe kerül a gyerkőc. És az egyik szülő feltett egy szuper kérdést: néhány szóban utalt arra, hogy mi nyomasztja és mennyi ideje, s azt a kérdést tette fel, vajon ezzel érdemes-e pszichológushoz fordulnia. Szerintem jó és hasznos erről pár szóban beszélni.

A legtöbben nem fordulnak egyből pszichológushoz, amikor az életükben probléma lép fel. Hiszen sokmindent tehetünk meg mi magunk, hogy jobban legyünk:

• olvashatunk valamilyen könyvet a témában
• beszélhetünk róla a családban
• beszélhetünk róla barátokkal
• különböző internetes fórumokon is bogarászhatunk vagy ...

Vasárnap este a férjem feltett nekem egy nagyon jó kérdést. Ugyan a vállalkozás kapcsán tette fel, de valahogy globálisabban értelmeztem. Azt kérdezte, hogyan fejlődhetnék tovább, hogy sikeresebb legyek? Én pedig azon kezdtem el emellett gondolkodni, hogy nekem mégis mit jelent sikeresnek lenni ? Jött is a lista egyből:

• Hogy eredményes vagyok a pszichológusi munkában?
• Hogy a tréningeken pozitív, előremutató visszajelzéseket kapok?
• Hogy ízlett az ebéd a családnak?
• Hogy munka-magánélet egyensúlyt jól tudok tartani?

Vagyis elkezdhetek ugyan azon gondolkozni, hogyan legyen még sikeresebb a vállalkozásom, de arra jutottam, hogy előtte érdemes újra megnézni a prioritásokat az életemben. Hogy szeretnék-e több munkát, pénzt, ...

Amikor a könyv végére értem, hálát adtam az égnek, hogy egyetemistaként nem kerültem abba a helyzetbe, amibe a főhös. Hogy egy (nős) tanárom megadja a számát, s csábít az együttlétre, melyet bizonyos módon honorál. Egyből elkezdtek foglalkoztatni a következő gondolatok: 

• Mi mozgatja azokat, akik valamiféle ellenszolgáltatásért cserébe megjelennek a másikkal?
• Mikortól számít valaki kitartott partnernek? Vagy mit is jelent ez?
• Mi van, ha aztán egyszer mégis beleszeretek abba, aki eddig úgymond a "pénztárcám" volt?
• Hogy viszonyulok ahhoz, ha a "pénztárcámnak" házastársa van?
• És aki a "pénztárca", ő miért ezt választja? Mi miatt érzi ennek szükségét?

Megannyi kérdés, melyek a könyv kapcsán, annak végén ...

A gyerkőc nálunk ma kezdi az óvodát. Volt már bölcsis, így kevésbé aggódom, mint 1 évvel korábban, de feljönnek az emlékek bennem. Vajon mikor vagyok felelős, mikor aggódó, mikor túlaggódó, adott esetben helikopter szülő? A túlaggódás és helikopterség engem kifejezetten érdekel. Annyira jól akarom csinálni ezt a szülőséget, s közben túltolni sem szeretném, nehogy szegény gyerkőc igya meg a levét az én aktívkodásomnak.

Milyen a helikopter szülő?

A helikopter szülők túlságosan fókuszálnak a gyerekre. A túlságosan szón van a hangsúly. Amikor a természetes érdeklődés helyébe lép egy túlzott szülői magatartás: a szülő túlzottan irányítani, óvni, ellenőrizni akar vagy épp túlságosan tökéletesre szeretné ...

Nem titkolom, ha választani lehet, akkor én romantikus vígjátékokkal szeretek kikapcsolódni. Ezeket viszont nem igazán tudjuk közösen nézni a férjemmel, úgyhogy a közös mezsgyét a sci-fi, dráma, kaland kategória alkotja. Nekem bejön, ha valami mondanivalója is van a filmnek, de ha pihenésképpen nézzük, nem feltétlen elvárás. Valahol ezekbe a kategóriákba tartozik a 'Sweet girl' is, amit a napokban láttunk közösen.

Inkább a mögöttes részről, kevésbé a tartalomról szeretnék írni itt. Annyi érzelmi megrázkódtatással találkoztam, ami még teljesen egyben lévő, úgymond erős, tapasztalt felnőtteket is megvisel, nemhogy a főhös tizenéves lányát. Nem mélyen, de azért kellően érzékletesen mutatják be a filmben, milyen lehet egy ...

Hallgattam egy podcastot Zacher Gáborral, aki itt is megemlítette, hogy ő munkamániás. A munkamániát a függőségek közé sorolta, s őszintén mesélt arról, ez az ő életét miként érintette. Ahogy hallgattam, amiket mesélt az életéről, azon gondolkoztam, ha nincsenek munkamániás emberek, vajon felfedeznek-e egy csomó dolgot az életben, vajon kitalálnak-e ennyi újdonságot, ami most megkönnyíti az életünket? Vajon az elhivatottság és a lelkes, motivált lét hol válik el a munkamániától? Vajon a munkamániás ember szenved-e ettől az állapottól? És a családja, a környezete? Vagy szenved ettől egyáltalán valaki? Most ez egy negatív vagy pozitív dolog? Tud ez ennyire fekete - fehér lenni? Már csak magam miatt is foglalkoztat ez a kérdés, ...