A múlt héten azzal foglalkoztam, hogy amikor kacifántos gyermek érkezik a családba, akkor hasonlóan ahhoz, mint mikor egy szeretett személyt elveszítünk, végigmegyünk a gyászfolyamaton ( a korábbi poszt ). Ennek a gyásznak a része, amikor igazán tudatosodik bennünk  a folyamat és rengeteg érzelmet élünk meg . Ez a rész annyira intenzív tud lenni, olyan mértékű érzelmi kavarodás jelenik meg bennünk, hogy úgy érzem, érdemes erről is beszélni, mert nem feltétlenül a legjobb, amit ilyenkor megélünk.

A múlt heti történet szülőpárja azt mondta: ez kéne legyen életed legszebb pillanata, hogy várod a babádat, de közben nem mersz neki örülni, sőt, valahol eltávolítod magadtól. Ez pedig egy olyan érzés, amiről azt gondolod, ilyet nem ...

J.K. Rowling a Harry Potter sorozattal belopta magát az én szívembe is. Igazából nem is volt kérdés, hogy el fogom majd tőle olvasni az Ickabogot. Az egész sztori előtt megtudjuk az írásból, hogy Rowling a gyerekeinek írta ezt a könyvet, s azért adta végül ki, mert a bevételt teljes egészében adománynak szánta. Ez a gesztus és ötlet nekem annyira vonzó az írónőben, hogy olvasni akartam újra. (Bevételei jó részét fordtja az írónő rendszeresen valamilyen jótékony célra, sosem felejtette el, honnan érkezett, s milyen segítséget kapott másoktól.) Bevallom, titkon reméltem, hogy majd HP újraéled, valami folytatást abból kapok, mert imádom azt a világot. De azt hiszem, HP világáért a sorozatot kell majd újraolvasnom.

Egy nagyon kedves ...

Vannak azok a helyzetek, amikor fizikai valójában ugyan nem veszítettünk el egy szeretett személyt, de mégis valamit, amit átlagosnak, "normálisnak" (az átlagos szinonímájaként használva a szót) gondoltunk, attól messze eltérő a helyzetünk, ugyanúgy haladunk a gyászfolyamatban, mint halál esetén. Ilyen az, amikor idős szerettünk demenciában szenved, s aki tanított minket főzni, barkácsolni, aki fogta a kezünket a szerelmi bánatnál vagy megkínált egy jó búfelejtő pálinkával, már a múltté. És ilyen az is, mikor azt gondoljuk és reméljük, hogy átlagos gyermekünk születik, átlagos családban fogunk élni, s a szülés után kiderül, semmi sem lesz olyan vágyottan átlagos. Amit addig unalmasnak hittünk, vágyjuk és kérjük vissza.

...

Stresszkezelés témakörben olvastam különböző cikkeket, mondván, ez igen aktuális téma a napokban, s egy érdekességen ragadt meg a szemem: a vallás és az egészség kapcsolatáról írtak. Jómagam nem vagyok vallásos, így inkább külső szemlélőként vagyok jelen, saját tapasztalatom a vallás jótékony és kevésbé jótékony hatásairól nincs. A kutatás, amit olvastam, viszont elég érdekes, így megosztom itt. Amennyiben pedig bármi vitaindítót talál benne az olvasó, beszéljünk róla a kommentekben.

Azért is fogott meg a cikk, mert több vallásos barátom van, s érdekel a véleményük a témában, hogy mi az, amiben hasonlóan gondolkodunk és mi az, amiben eltérő magyarázatokat adunk. Ez a kutatás pedig azért tetszett meg, mert pont valami ...

Nem egy ma megjelent, friss, ropogós kiadvány, amit ajánlok, de aki elolvassa, az évszámoktól eltekintve, szerintem a mai napig aktuálisnak fogja találni. 1992-ben adták ki a könyvet, nagyon amerikai, de pont emiatt eléggé szabad is, s olyan témák is megjelennek benne, amelyek szerintem itthon talán kevésbé, főleg a '90-es években: például az (amerikai) elnökök módszereit elemzi a választások kapcsán, avagy az egyes háborúk indoklását vesézi, stb. Nekem ez az egyik, ami kifejezetten tetszik ebben a könyvben.

Maguknak a leírtaknak a szememben nagy hitelt ad, hogy kiknek a tollából származnak az információk:

• Pratkanis a vásárlói viselkedés és a meggyőzési taktikák szakértője. Volt, hogy egy perben is szakvéleményt adott a ...

Amikor szagot fogok és érzem a tavasz érkezését, mindig elhatalmasodik rajtam egy rendrakási és szanálási láz .

• Átnézem és szanálom a ruhákat. Olyan vagyok, mint a számítógépen a lomtár: elrakom egy időre, aztán mikor egy ideje nem hiányzik, akkor megy a ruhagyűjtőbe.
• Nekidurálom magam a gazoknak odakint - ez hosszas folyamat.
• És apránként most a konyha az "áldozat" - nagyon lassan haladok, mert egyrészt van mit csinálni, másrészt folyton elmerengek. Leginkább megindult egy belső rendrakási folyamat is bennem.

Nekem a tavasz kezdete sokszor szól erről a belső rendrakásról. Vannak dolgok, amiket lezárok. Bizonyos dolgokat pedig végre továbbviszek. Egyes szálakat pedig kigabalyítok. Többnyire nem megy ez nekem se egyedül, ...

Nagyon szeretem a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatát. Kortárs, engem nagyon megtaláló témák és imádom azokat a színes, nem túlbonyolított, szinte skandi borítókat, amit ezek a könyvek kapnak. Ez a kiadó szerintem nagyon eltalálta, hogy milyen könyvek szólítják meg a mai olvasókat a kortárs irodalomból. egy darabig mégis tologattam, hogy elolvassam Sally Rooney Normális emberek c. könyvét, mindig ezt csinálom a nagyon felkapott könyvekkel (az Ahol a folyami rákok énekelnek is hasonló sorsra jutott). De persze addig és addig piszkálta ez a könyv és főként a borítója a fantáziámat, hogy mielőbb el akartam olvasni.

És de jól tettem, hogy engedtem végre a csábításának!

Összességében szerintem totálisan nem normálisak ezek az ...

Azt gondolom, hogy igazán jó álmodozó vagyok. Mindig kitalálok valamit, hogy mit szeretnék csinálni, de jó lenne még ilyenebbnek vagy olyanabbnak lenni. Képes vagyok folyton vágyakozni: el kéne utazni Portugáliába (gimis koromban kezdődött és 33 voltam, amikor a férjem mondta, lépjünk már a tettek mezejére), de jó lenne önállóan dolgozni a saját vállalkozásomban, stb. És egyszer csak támad bennem egy óriási hiányérzet, hogy ne már, megint csak álmodozom, de milyen jó lenne, ha meg is valósítanám.

Megérik a dolog, nagyon szeretném már a változást, s akkor a következő lépéseket veszem sorra:

1. Konkrétan meghatározom a célt, amit el akarok érni
2. Megnézem, honnan is indulok ki
3. A kettő közötti rést töltöm fel a ...

Egy HVG-s újságrendeléshez választottam ajándéknak a Boldogságatlasz c. könyvet. Ötletes kis darab, a világ 30 országáról írnak benne, hogy ott mit jelent a boldogság, az öröm. Tele van személyes tapasztalattal, interjúkból vett részletekkel. Némelyik fejezet nekem egy kicsit szirupos, vagy a mi kultúránk miatt első olvasásra megfoghatatlan. Bizonyos országok esetében meg esz a fene, hogy miért nem oda születtem. Az írónő is reménykedik, hogy egy ottani baráti család majd örökbe fogadja. Teljesen egyet tudok vele érteni.

És itt jön Dánia. Egyszer már írtam arról, hogy miként nevelik a dánok a gyerekeiket , s mennyi szimpatikus gondolat van ebben számunkra is. De hogy ezek a dánok dolgozni és élni is így tudjanak!!! Most meg dán ...

Éppen célkitűzés, célok felállítása témában készültem egy képzésre, mikor a rugalmasság és újratervezés kérdése még jobban megragadott, mint máskor. Korábban abból a szempontból fogtam meg a témát, hogy azok az emberek, akik rugalmasak, sokkal előbb képesek felállni a krízishelyzetekben, előbb találják ki, hogyan tovább. És ha nem vagyok olyan szerencsés, hogy ilyennek születtem, akkor viszont izzasztó munka kell hozzá, hogy megtaláljam magamban a rugalmasságot. Merthogy enélkül, valljuk be, beleragadnék a posványba. Oké, oké, ez egy kis költői túlzás. Szóval reálisabban és finomabban fogalmazva: ha nem vagyok rugalmas, akkor egy krízishelyzetben képes vagyok ülni, nyalogatni a sebeimet, de nem keresek kiutat.

Hova tűnt a ...